ARANY JÁNOS: TOLDI ESTÉJE

Sudár Annamária és Heinczinger Mika (Misztrál együttes) közös műsora

A FELÚJÍTÁS BEMUTATÓJA: 2008. november 9.

Este és ősz – öregség. Az irodalom ősi, gyakran használt toposza ez. Arany tollán egyedivé, felülmúlhatatlanná válik a metafora: „Őszbe csavarodott a természet feje.” A végérvényesen múlttá váló jelent, az időből és a térből kihulló ember csendjét és magányát, az elnehezedő öregség könyörtelen változásait és a lassan télbe forduló ősz szépségét is megidézi az idős Toldi Miklós utolsó hőstettének története.
 
Arany János 1847-ben írta a Toldi estéjét. Harmincéves volt ekkor.

Az  elbeszélő költemény részletei átkötő szövegekkel és instrumentális, hangulatfestő zenei betétekkel (furulyák, gitár, doromb, éneklőedény, magyar duda), valamint az Ötödik énekben szereplő Szent László ballada és az ifjú Toldi Miklós gáláns kalandját megelevenítő vers énekelt változatával, továbbá népdalokkal és egy Arany János-megzenésítéssel  (Igyunk, biz azt egy-egy kicsit...) együtt hangoznak el.

Az est időtartama kb. 70 perc.
„…MINDANNYIUNK ATYJA” – ARANY JÁNOS TANÁR ÚR

BEMUTATÓ : 2016. február 13.A Vojnovich-Huszár villában 2016-ban

„Minden szál hozzá vezetett, és minden szál tőle vezet, a magyar szellemi életnek ő a sugárzási központja.”

Szerb Antal

Az önálló est Nemes Nagy Ágnes egyik írásából vett címe („…mindannyiunk atyja”) Arany János életművének meghatározó súlyára, hatására utal. A műsorban elhangzik – többek között – a Buda halála Hatodik éneke (a Rege csodaszarvasról című költemény), a Szibinyáni Jank, a Vörös Rébék című ballada, a Rendületlenül című költemény, a Petőfi–Arany-levelezés néhány részlete, a Toldi estéje Negyedik énekének részlete, valamint néhány a szövegfolyamba illesztett versrészlet, illetve több Aranyról, Aranyhoz szóló mű, illetve Arany-szövegre való rájátszás is: Babits Mihály, Bogdán László, Buda Ferenc, Esterházy Péter, Faludy György, Gyulai Pál, Illyés Gyula, József Attila, Kányádi Sándor, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Márai Sándor, Nagy László, Orbán Ottó, Pilinszky János, Radnóti Miklós, Szerb Antal, Tóth Árpád és Weöres Sándor versei, szövegei.

A műsor időtartama  kb. 70 perc .

MAGYAR FOHÁSZ

Összeállítás az 1956-os forradalom és szabadságharc tiszteletére

Sudár Annamária és Huzella Péter műsora

AZ ÚJ VÁLTOZAT BEMUTATÓJA:  2013  októbere

Az Ottlik Géza két szövegrészlete által (Buda és Iskola a határon) szellemi keretbe foglalt összeállítás középpontjában a műsor egyik legfontosabb gondolata, 1848–49 és 1956 lelki, szellemi összekapcsolása áll. A prózai szövegeket és verseket, illetve ezek részleteit a műsor egy pontján személyes reflexiók szakítják meg. 

Az összeállításban szereplő szövegek szerzői: Ady Endre, Arany János, Faludy György, Gérecz Attila, Márai Sándor, Méray Tibor, Orbán Ottó, Ottlik Géza, Petőfi Sándor, Petri György, Tamási Áron és Vörösmarty Mihály, valamint részlet hangzik el Gergely András történész 1848 hagyománya című tanulmányából.  Ady Endre, Babits Mihály,  Kányádi Sándor,  Nagy Gáspár és  Zalán Tibor versei Huzella Péter megzenésítésében és előadásában hangoznak el.

A műsor első változata  2012-ben készült el még önálló estként,  más címmel, s a párizsi Magyar Intézetben hangzott el október 23-án. 

A műsor időtartama: kb. 70 perc.

 

DOROTTYA, AVAGY A DÁMÁK DIADALMA A FÁRSÁNGON

Csokonai Vitéz Mihály komikus eposzának dramatizált változata
Színpadra alkalmazta, rendezte és előadja: Sudár Annamária
Közreműködik a Fodor Kamaraegyüttes

BEMUTATÓ: 2002. február 9.

Egy XVIII. század végi farsangi forgatagba cseppenünk Csokonai Vitéz Mihály komikus eposzának dramatizált változatában. Az immár „hatvanötöd fűre […] menendő” Dorottya a vénlányok, az özvegyasszonyok és a leányanyák seregének élén megtámadja Karnevál herceget és a férfiak népét. Követeléseik egyike, hogy „valakik most is nőtelenek”, kötelezően megházasodjanak, mégpedig azonnal. Az eposzi seregszemlét követően majdnem végzetessé válik a küzdelem, mikor isteni beavatkozás eredményeként csoda történik: a hajnal rózsaszín, rokokó derengésében megjelenik Citére, azaz Vénusz, a szerelem istenasszonya...
 
Az előadás időtartama kb. 70 perc.
IRODALMI RECYCLING – szövegek vándorlása az irodalomban

Sudár Annamária önálló műsora

BEMUTATÓ: 2011. december 4.

„bárhogy mozduljak, lángnyelven beszélek,
torkomban hangjukkal, de semmi az,
ha tőlük éghet éneke az énnek.”

Tóth Krisztina: Hála-változat (részlet)

 

A talányos cím sokszínű, szórakoztató összeállítást, rendhagyó magyarórát takar, melyben az irodalommal szinte egyidős, napjainkban pedig különösen feltűnő jelenséget – a szövegek újbóli felhasználását, felidézését, „újrahasznosítását” – az intertextualitást mutatja be az előadó. Az átkötő szövegekkel összekapcsolt komoly és vidám részek a klasszikus magyar irodalomból és kortársaink műveiből egyaránt merítenek. A műsorban az alábbi szerzők művei ill., műrészletei hangoznak el:

 Ady Endre, Arany János, Balázs Imre, Bogdán László, Esterházy Péter, Johann Wolfgang Goethe, Illyés Gyula, Kányádi Sándor, Kiss Judit Ágnes, Kovács András Ferenc, Lackfi János, Márai Sándor, Orbán Ottó, Ottlik Géza, Pákolitz István, Radnóti Miklós, Rigó Béla, William Shakespeare, Tóth Krisztina, Várady Szabolcs, Varró Dániel, Weöres Sándor, Zrínyi Miklós, valamint részlet Szent János evangéliumából.

A műsor időtartama kb. 70 perc.

LÁTOD-E, AMIT HALLASZ?

Sudár Annamária versmondó és Török Máté verszenész (Misztrál együttes) műsora

BEMUTATÓ:  Zenta, 2017. május 11.

Zenta, 2017 májusa

Költői képek, hasonlatok, ritmus, rímek, verszene – költői eszközök, melyek láttatnak, mozgósítják a homlokunk mögött rejlő „benső vetítővásznat”, az egyénre szabott, beépített „multimédiás eszközt”, ami sokkal nagyobb csodákra képes, mint korunk multiplexei. Ezt a tényt, ezt a lehetőséget azonban elfedi sokszor, hogy mára elkényelmesedett a képzeletünk. Képek százait(!) kapjuk naponta, s nagyrészt megemésztetlenül lépünk át rajtuk, s az olvasott képeket, a benső hangzást pedig mintha már-már nem is érzékelnénk sokszor…
A versmondó és a verséneklő – visszaemlékezve a mindenkori gyermekre, akinek képzelete minden nehézség nélkül jeleníti meg a hallgatott mesét és verset, s boldogan ismétli a ritmusos szöveget, mondókát – feladatának is tartja, hogy ismét felhangosítsa a régi korokban eredendően is élőszóban közvetített költészetet.
Sudár Annamária és Török Máté összeállításában a klasszikusok sora – többek között – Arany János, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső és Weöres Sándor mellett, több kortárs költő, köztük Kiss Judit Ágnes és Kovács András Ferenc versei is elhangoznak – elmondva vagy elénekelve.

MENNYEI POGGYÁSZ

Nyelvemlékek, versek, írások és vallomások, nyelvtörők és mondókák a magyar nyelv életéből
Sudár Annamária és Szabó András közös műsora a magyar nyelvről

BEMUTATÓ: 2009. április 29.
 
A műsorban is elhangzó Faludy György versből (Óda a magyar nyelvhez) kölcsönzött címet viselő összeállítás a legelső összefüggő szövegemlékünktől – a Halotti Beszéd és Könyörgéstől – a ritmikus nyelvtörők és a mondókák gyermekkort is felidéző világáig ível. A helyenként mozaikos, másutt egy-egy hosszabb szövegnél elidőző műsor hét tematikus részből áll. Az emelkedettséget és a vidámságot, az anyanyelvre való örömteli rácsodálkozást, a szeretetet és a féltést egyaránt megjelenítő művekből és műrészletekből álló est több mint ötven elemet (verset és prózát) tartalmaz. A régi magyar irodalom szövegeit, a Biblia-fordításokat, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Sütő András vagy Nagy Gáspár szövegrészleteit, az ismert és kevésbé ismert verseket és a nyelvtörők csokrát összekapcsoló tematikus részek – Nyitány, Boldog-Anya-Nyelv, Az Írás, Ébredés, Mondd!-óka, A Kedves, Hűség – az anyanyelven keresztül ölelik át az élet teljességét. Az előadók által  helyenként tudatosan felvállalt ritmizált, a különböző szövegek zeneiségét és játékosságát megjelenítő színszerű előadásmód Balassi Bálint költészetétől, a Kazinczy Ferenc előtt való tisztelgésen át Petőfi, Vörösmarty és Arany művészetén keresztül Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor és Pilinszky János költészetéig vezet. Az egyes tematikus részeket zenei, ritmikai elemek választják el, kötik össze.
Az összeállítást jó szívvel ajánljuk minden korosztálynak.
A műsor időtartama kb. 70 perc.
Estünk rövidített változatából a Duna Televízió 50 perces filmet készített, melyet 2009. október 27-én, Kazinczy Ferenc 250. születésnapján tűzött először műsorára. 2011-ben ezzel az összeállítással köszönthettük az új ünnepet, A magyar nyelv napját (november 13.) Széphalmon, a Magyar Nyelv Múzeumában.
 
FÉNNYEL TELT TÉLI SÖTÉT

Sudár Annamária és Török Máté adventi/karácsonyi műsora

AZ ÚJ VÁLTOZAT BEMUTATÓJA: 2011. december 13.

Valamifajta megkerülhetetlen készület, felfokozottság sokszínű elegye a karácsonyt megelőző néhány hét. Az utcákon és a kertekben dísz-fénysorok. A napok múlásával növekvő tömeg mindenütt, s miközben teljesítjük bevásárlásainkat, egyre nagyobb pompával hív minket a világ. Közben örülünk az első hónak, a jól kitalált ajándékoknak, a mézeskalács és süteményillatnak s az ünnep által ígért találkozásoknak. Minden azt sugallja, hogy közeledik valami. S amikor az ünnep megérkezik, mintha sokszor mégsem történne meg, amire vártunk. Talán túl nagy volt a hangzavar és túl sok volt a fény… Pedig a karácsonyt megelőző várakozás a világ világossága csendes eljövetelében éri el jutalmát.

Az ünnephez való megérkezéshez, az elcsendesedéshez ajánljuk szerény segítségként az összeállítást. A műsorban – két népének mellett – az alábbi szerzők művei, műrészletei hangoznak el dalban vagy prózában: Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Juhász Gyula, József Attila, Szilágyi Domokos, Dsida Jenő, Babits Mihály, Reményik Sándor, Ady Endre, Pilinszky János, Thándor Márk, Weöres Sándor, Szabó Lőrinc, Nemes Nagy Ágnes, Szepesi Attila, Gyöngyössi János és Kovács András Ferenc.

A műsor időtartama kb. 50 perc.

 

ÜDV, SZÉCHENYI!

Rubold Ödön színművész, Sudár Annamária előadóművész és Török Máté verséneklő (Misztrál) műsora

BEMUTATÓ: 2010. május 26.
 

„Így keverül ma a jaj s nevetés
»hív hő« kebelekben:
magyarnak lenni nehéz, de nem lehetetlen.”
 
Illyés Gyula
 

 

A mottóként választott Illyés-sorok szellemében összeállított műsorban Széchenyiről, a vívódó-alkotó lélekről, a minden belső és külső nehézsége ellenére mindig előbbre jutó szenvedélyes alkatról és színes egyéniségről, a szellemi és a gyakorlati alkotásaiban tovább élő és hitet adó nagy formátumú emberről beszélünk. A Kossuth Lajos által legnagyobb magyarnak nevezett Széchenyi Istvánt kortársai és az utódok tükrében egyaránt bemutatjuk. Prózai szépirodalmi részletek, visszaemlékezések, esszérészletek, versek és megzenésített költemények, instrumentális zenei betétek – helyenként mozaikos, pergő, másutt egy-egy hosszabb szövegnél elidőző, néhány ponton dramatizált – sora és Széchenyi István Naplójából és egyéb írásaiból kiválasztott idézetek váltakoznak az összeállításban. Az  műsorban Kölcsey Ferenc, Bajza József, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Arany János, Kemény Zsigmond, Garay János, Jókai Mór, Jászai Mari, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Illyés Gyula, Weöres Sándor, Baka István, Csukás István, Csoóri Sándor és mások írásaiból is válogatunk.
 
A műsor időtartama: kb. 50 perc.
„ASPERGES ME...”

Pálos évszázadok a magyar történelem tükrében Eperjes Károly/ Oberfrank Pál, Sudár Annamária és a Misztrál együttes közös műsora

BEMUTATÓ: 2009. október 11.
 

Az egyetlen magyar alapítású és máig működő, több mint 700 éves Magyar Pálos Rend fontos szerepet játszott hazánk történelmében. A sokszor idézett – Pongrácz testvérnek és Pázmány Péter jezsuitának tulajdonított – gondolat szerint Magyarország sorsa és a Rend sorsa tükrei egymásnak: Te is, Magyarország, édes hazám, a pálosokkal fogsz növekedni, és ugyanazokkal fogsz hanyatlani. Ez az állítás sokszor bizonyult igaznak az elmúlt évszázadok során: Nagy Lajos király és Hunyadi Mátyás korában – a két királytól is támogatva – az országgal együtt virágzott és gyarapodott a pálos rend, majd osztozott a lassú pusztulásban a török hódoltság százötven esztendeje alatt, hogy a XVIII. század végén Ányos Pál, Virág Benedek és Verseghy Ferenc pálos költők által is kivegye a részét a szellemi felpezsdülésből. Az ezt követő törés – II. József, 1786-os a pálosokat is érintő feloszlató rendelete – százötven évre vetett végett a Rend magyarországi történetének. Csak hetvenöt évvel ezelőtt, 1934-ben jöhettek haza a nép ajkán már évszázadok óta fehér barátnak nevezett szerzetesek. A kommunista hatalom 1950-ben betiltotta a pálos rend működését, ám a szerzetesi hagyomány titokban mégis tovább élt. Ez tette lehetővé, hogy 1989 után friss hajtásként négy helyen – Pécsett, Márianosztrán, Budán és Pálosszentkúton – indulhatott újra Remete Szent Pál ősi szerzetesrendje.
 
A pálos szerzők – többek között Ányos Pál, Csanádi Adalbert, Csúzy Zsigmond, Gyöngyösi Gergely és Virág Benedek – szövegeiből, verseiből és egyéb dokumentumokból, valamint a magyar történelmet felelevenítő költeményekből, megzenésített versekből álló művelődéstörténeti, történelmi összeállítás felidézi a Rend történetének néhány fontos epizódját és alakját az alapító Esztergomi Boldog Özsébtől kezdve az Erdélyi Fejedelemség létrejöttében érdemeket szerző fehér barát, Fráter György személyén keresztül a közelmúlt eseményeiig. A címként használt latin idézet a pálos szerzetesek esti befejező imádságából, a szenteltvíz hintés szertartásából való (Asperges me Domine, hyssopo et mundabor…, azaz: Hints meg engem, [Uram] izsóppal és megtisztulok…), s utal az imádság, a magány és a vezeklés pálos lelkiséget meghatározó hármasságára is.
 
A est időtartama: kb. 90 perc
„MIHELYT NEM KELL, MINDENEM A TIÉD”

Válogatás Weöres Sándor műveiből
Összeállította és előadja: Sudár Annamária

A FELÚJÍTÁS  BEMUTATÓJA: 2011. június 22.
„állítom, keményen megnyomva a krétát:
Arany János óta alig íly poétánk”
 
Csukás István
 

A műsorban elhangzó részletek és átkötő szövegek a XX. század egyik legjelentősebb magyar költőjének gazdag életművéből mutatnak be részleteket. A rendhagyó irodalomóra Weöres Sándor ún. játékverseiből („gyermekversek”), filozófiai és mitikus ihletettségű költeményeiből, valamint prózai írásaiból is válogat.

A külső világ és a belső világunk összetartozása, a felnőtté válás, a transzcendenssel való kapcsolat, az egész-ségre (!) törekvés, valamint a férfi és a nő összetartozásának örök témája köti össze a Weöres-életműből válogatott különböző verseket, prózai részleteket. A teljesség felé, a Magyar etűdök, a Rongyszőnyeg, a Tizenegy szimfónia és más művek változatos szövegei kapcsolódnak egymáshoz a műsorban.

 
A műsor időtartama kb. 70 perc.
„…HALOTT-E MÁR A PERDÜLŐ SZIROM,/ HA HULLNI KEZD?”

Rendhagyó magyaróra Radnóti Miklós tiszteletére

BEMUTATÓ:  2014. május 26.

A rendhagyó magyaróra szervező szövege az Első ecloga című költemény egy, az összeállításban vissza-visszatérő részlete. A Radnóti költészetében oly jelentős metaforát, az élő fa képét középpontba állító műsorban rövid összekötő szövegek kíséretében elhangzik továbbá az Írás közben és a Nem tudhatom című vers, valamint helyet kaptak a Töredék című költemény, illetve a Naptár című ciklus és az Ikrek hava című prózai írás részletei, illetve néhány szemelvény az 1989-ben napvilágot látott Naplóból is.

A Radnóti költészete ihlette rájátszások közül Orbán Ottó Töredék és Bella István Tévétorna Radnóti Miklós emlékére című költeménye szerepel az összeállításban, és részlet hangzik el Pilinszky János és Weöres Sándor Radnótira vonatkozó írásaiból is.

A műsor időtartama 40 perc

 

„AZ NEM LEHET, HOGY ANNYI SZÍV”

A magyar múlt versek tükrében

BEMUTATÓ: 2000 márciusa

A címben olvasható idézet nemcsak Vörösmarty Mihály Szózatát idézi fel, hanem az elmúlt ezer esztendő történelmét is. A béke és a békétlenség, az erkölcsi lét kérdései, a nemzeti önismeret, az áldozathozatal és a tévutak, a reményvesztettség és a mindenen átragyogó hit csodája. A műsorban többek között Dsida Jenő Psalmus Hungaricusa, Kölcsey Ferenc Zrínyi második éneke című verse, Berzsenyi Dániel A magyarokhoz című ódája (Romlásnak indult…), Ady Endre A Duna vallomása és Illyés Gyula Haza a magasban című költeménye is szerepelhet. A verses összeállítás több változatban – önálló estként (népdalénekes közreműködővel és egyedül), valamint rendhagyó irodalom óraként – is elhangozhat.

A műsor időtartama változhat.
SÉTA A KEREPESI TEMETŐBEN, A NEMZETI PANTHEONBAN

(rendhagyó magyaróra)

„Ősz, arany ősz, a tarlón vér nyoma,
szeder kúszik, illeg a galagonya,
s nagy ekevas a télbe fordítja át
majd az őszutó arany zűrzavarát.”
 
Csukás István: Az országutat veri a fény (részlet)
 
Sétánk során meglátogatjuk a magyar irodalom, a magyar történelem számos nagy alakjának sírját. Tisztelgünk Vörösmarty Mihály, Arany János, Jókai Mór, József Attila, Ady Endre síremlékénél, emlékezünk a Batthyány és a Kossuth Mauzóleum előtt és a művészparcella számos sírjánál – többek között – Munkácsy Mihály, Csontváry Kosztka Tivadar, Babits Mihály, Móricz Zsigmond és sok más neves magyar művész és tudós nyughelyénél.
Az emlékezések közben versek, idézetek és történetek hangoznak el. A séta időtartama kb. 3-4 óra.
 
Szeretettel ajánlom mindenkinek – iskolai csoportoktól nyugdíjas közösségekig. A séta az év bármely szakában szép emlékidéző, de talán legszebb az őszi hónapokban, különösen októberben, mindszent havában, amelynek utolsó éjszakájáról virradunk mindenszentek ünnepére, november elsejére, amikor a „küzdő egyház” – a mindenkor élő emberek közössége – emlékezik a „győzedelmes egyházra”, az üdvözültek seregére. Ezt a napot követi halottak napja – november 2. – minden halottunk közös emléknapja.
 
Az ősz búcsúzó pompája, a levelek megadó haldoklása és a sötétedő napok, nemcsak halandó voltunkra figyelmeztetnek; a komoruló napok csendjében megszülethet az adventi várakozás reménye is.
„BÁR ILYENEK LENNÉNK MI”

Sudár Annamária és Török Máté (Misztrál) összeállítása A magyar kultúra napja tiszteletére

BEMUTATÓ: 2012. január

A magyar kultúra napja. ™ 1823. január 22.: Kölcsey Ferenc: Himnusz ™ – 1823  januárja Petőfi Sándor születése ™ – a reformkor: a modern nemzetfogalom születése ™ –  a megtartó magyar nyelv ™ – a nyelv és a játékosság ™ – a nyelv és az irodalom mint az identitás hordozói ™–  az irodalom nagy témái: istenkeresés, haza és nemzet, szerelem…
Szavak, kifejezések, asszociációk az 1989 óta létező ünnep kapcsán 2012-ben. Versek és énekelt versek: „haza a magasban”.
 
Az átkötő szövegekkel összekapcsolt komoly és vidám részek a klasszikus magyar irodalomból és kortársaink műveiből egyaránt merítenek. A műsorban az alábbi szerzők művei, ill. műrészletei hangoznak el: Arany János, Babits Mihály, Bajza József, Dsida Jenő, Faludy György, Kiss Judit Ágnes, Kölcsey Ferenc, Lackfi János, Mécs László, Nemes Nagy Ágnes, Orosz István, Petőfi Sándor, Radnóti Miklós, Romhányi József, Szabó Lőrinc, Thándor Márk, Vörösmarty Mihály, Weöres Sándor, valamint a Halotti beszéd és könyörgés részlete.
 
Az est időtartama kb. 50 perc.
A VÁRAKOZÁS ZSOLTÁRA

A Misztrál együttes és Sudár Annamária közös adventi műsora

BEMUTATÓ: 2005. november 25.

2005 novemberére készült el a Misztrál együttessel közös adventi műsorunk, amelyet a Pannonhalmán tartott ősbemutató óta számos helyen – iskolákban, templomokban, klubokban – előadtunk az elmúlt esztendők adventjeiben.
 
A Jékely Zoltán egyik versének címét viselő összeállításban szépirodalmi részletek, megzenésített versek és népdalfeldolgozások segítségével a mindannyiunk életében közös hétköznapi értelemben vett várakozásról és az adventi időszak befelé forduló figyelméről, a hűvösödő, színeit és fényét vesztő napok csendjében megszülető reményről szeretnénk beszélni.
 
Várni. Várni, amikor úgy tűnik, hallgat az Ég. Várni a pusztában. Várni tudni a lélek sötét éjszakájában is. Megtanulni a csendet, a türelmet. Várni teljes lélekkel, hittel. Az esztendő legsötétebb napjaiban a fény megszületésére, a világ világosságára, a Gyermekre várunk. A keresztény ember számára szent időszak ez, úrjövet ideje: „Fénnyel telt téli sötét”.
 
Az est időtartama kb. 70 perc. (Az műsor egy 2005-ös váci előadásának felvételéből készült DVD 2006-ban jelent meg.)
„BAJNOK ÉBRED HŐSI LANTON”

Lázár Csaba és Sudár Annamária Arany János estje
Közreműködik Suha Kálmán gitárművész

BEMUTATÓ: 2007 októbere

„Hadd csellengünk hozzád, vagyonos Atyánk!” – írta József Attila Arany című versében. Egy páratlan gazdagságú, máig ható életmű. Toldi és a balladák; az Őszikék kötet; a Csaba trilógia, Petőfi és Arany levelezése – emlékek, bennünk élő verssorok az iskolai évekből. Ebből a hatalmas költői „vagyonból” hangzik el a műsorban – többek között – a Rege a csodaszarvasról, a Mindvégig, a Pázmán lovag, a Vörös Rébék, valamint feltűnik az ifjú és a halálára készülő Toldi Miklós is.
 
Az összeállítás Arany János halálának 125 évfordulója alkalmából készült – 2007 őszén.
 
A műsor időtartama kb. 80 perc.
PHAEDRA

Jean Racine tragédiájának monodráma változata
Fordította: Somlyó György
Átdolgozta: Sudár Annamária
Zene: Pierrot
Rendezte: Lukácsi Huba

Phaedra történetével már egyetemistaként, de még diákszínjátszóként találkoztam 1993-ban, majd az 1995-ös és az 1997-es felújításban. A Lukácsi Huba tanár úr vezette Latinovits Zoltán Diákszínpad társulatában játszhattam el a krétai királynő tragédiáját.
A monodráma változat 2001-ben a Vojnovich-Huszár villa nyári színpadára készült el. Istenkísértő vállalkozás volt a francia klasszicista drámairodalom egyik legnagyobb alkotásának hibátlan kristályszerkezetét megbontani, és monodrámaként előadni, de az egyik módja annak is, hogy a nálunk ritkán játszott mű többekhez eljuthasson.
 
Szenvedély és akarat, remény és elhagyatottság fájdalmas tüzében izzik a krétai királynő, a „bűnös bűntelen”. Vívódásaiban és félelmeiben, izzó szerelmében olykor saját lelki útjainkra ismerhetünk. Phaedra történetében a józan értelem, a megfontolás, a napisten éltető tisztasága küzd, a mélyről jövő, nagy szenvedéllyel, Vénusz sötét hatalmával.  A szörnyű viharban szükségszerűen pusztul el a nemes lélek, akit végül felőröl a bensőjében dúló harc. Racine így fogalmaz a dráma bevezetőjében „...egy tragédiát sem írtam, ahol az erény annyira kitűnnék, mint éppen ebben. A legkisebb hibák elnyerik benne szigorú büntetésüket; a bűnt puszta gondolatát éppoly szörnyűségesnek mutatja, mint magát a bűnt. A szerelem gyarlóságai valódi gyarlóságoknak tűnnek ki benne; a szenvedély szerepeltetése csak arra való, hogy megmutatassa a zűrzavart, ami belőle származik; s a vétek mindenütt olyan színekkel van festve, amelyek megismertetik és meggyűlöltetik annak szörnyűségét.” 
 
(Az előadáshoz hangtechnika és két reflektor szükséges.)